Információ:
Nihil ducius quam omnia scire
"Művészet nélkül csonka a valóság" - mondotta Kosztolányi Dezső.
De mi is az a valóság? Friedrich Schiller értekezésében kifejtette, hogy két világ létezik - a vágyott világ, azaz az ideál, illetve a valós világ, azaz a reál. Mondani sem kell, a valóság, a reál az a világ, ami tőlünk viszonylag kevésbé függ, hiszen alárendeltje a természeti törvényeknek, más emberek döntésének és személyiségének, a vagyonnak, a tanultságnak. Ezzel szemben az ideál, a vágyott világ az az állapot, ahol nincs érvényben a társadalmi helyzet hátráltatása, a viszonzatlanság. Az ideál az, ahol rivaldafényt kap a mi superegonk, az a személyiségünk, amik mindig is lenni szerettünk volna, olyan környezetben élünk, ahol mindig is szerettünk volna és olyan emberek szeretnek minket, akik szeretetére mindig is vágytunk.
Legfőképpen a sors határozza meg, a két világ között, a reál és az ideál között mekkora a távolság. Vannak, akiknek élete idillikus, s a két világ egybe esik. De akadnak, kiknek az élete elégikus, s a két világ sosem találkozhat. Őközülük, az ő tragikus érzelemvilágukból születnek meg az írók, a költők, a művészek, így már nyugodt szívvel definiálhatjuk a művészet szavunkat is. A művészet - s esetünkben kiváltképp az irodalom - egy hidat jelent a két világ, a reál és az ideál között, amely alatt szörnyű szakadék tátong. Híd nélkül, irodalom nélkül a művész sosem tehetné az ideált reállá, ám a művészettel, még ha a hamis álmok kapuján átsétálva is, de megteheti.
| |
|
|
|
""Bánom is én, akármit fecsegnek rólunk."Petőfi meghiúsult házassága2017.08.25. 17:02, sarnyaivivi
Ha 1846 szeptemberében a 20 éves Prielle Kornélia és 23 éves vőlegénye házassági kérelmét nem utasítják el formai hiányosságok miatt, ma a fiatal színésznőre emlékeznénk úgy, mint Petőfi Sándor feleségére. Már 1845-ben megismerték egymást, amikor a debreceni színtársulat előadásának szünetében Petőfi el akarta szavalni egy költeményét, de a cenzor nem engedélyezte. A költő egy évvel később a városban járt, ahol a korábbi eset miatt a közönség lelkesen ünnepelte, s a társulat fiatal színésznője, Kornélia egy megzenésített versét énekelte el tiszteletére. Az akkor már Szendrei Júliával jegyben járó Petőfi bele is szeretett a színésznőbe, s - némi szorosabb bemutatkozást követően - azon melegében meg is kérte a kezét. Nelli igent mondott. A gyors menyegzőt csak azért nem lehetett megtartani, mert iratok híján egyetlen pap sem akarta összeadni őket. Sándor hazautazott, hogy elintézze a papírokat, de otthon Júlia várta, aki elfeledtette vele debreceni menyasszonyát. Nelli csalódottan maradt a társulatnál, ám sorsa sokkal jobban alakult, mint a tőle elvárt szereppel élete végéig küzdő Júliáé. Hogy „bosszút álljon” Petőfin, férjhez ment Szerdahelyi Kálmán színészhez, akitől aztán egy huszártiszt kedvéért elvált. Az 50-60-as években a Nemzeti Színház ünnepelt színésznője lett, komédiák, francia vígjátékok sztárja. Magánéletét szabadon élte. Sikerei csúcsán megint elvált, és – immár szerelemből – újra férjhez ment első férjéhez. Amikorra sok év után megözvegyült, már idős szerepkörben volt népszerű. Csiky Gergely számára írta a „Nagymama” c. darabjának címszerepét. Élete végén újabb fordulat következett. 80 évesen, nem sokkal a halála előtt újra férjhez ment, - ezúttal a nála majd' 40 évvel fiatalabb Rozsnyai Kálmán író-műgyűjtőhöz. "Bánom is én, akármit fecsegnek rólunk. Sok boldogtalanság és rosszul végződő házasság után ismét boldog vagyok" - mondta kollégáinak. Boldogan is halt meg, pedig csak kicsin múlt, hogy Petőfi boldogtalan özvegye legyen.
Forrás: Nyáry Krisztián
| |
|
|