Információ:
Nihil ducius quam omnia scire
"Művészet nélkül csonka a valóság" - mondotta Kosztolányi Dezső.
De mi is az a valóság? Friedrich Schiller értekezésében kifejtette, hogy két világ létezik - a vágyott világ, azaz az ideál, illetve a valós világ, azaz a reál. Mondani sem kell, a valóság, a reál az a világ, ami tőlünk viszonylag kevésbé függ, hiszen alárendeltje a természeti törvényeknek, más emberek döntésének és személyiségének, a vagyonnak, a tanultságnak. Ezzel szemben az ideál, a vágyott világ az az állapot, ahol nincs érvényben a társadalmi helyzet hátráltatása, a viszonzatlanság. Az ideál az, ahol rivaldafényt kap a mi superegonk, az a személyiségünk, amik mindig is lenni szerettünk volna, olyan környezetben élünk, ahol mindig is szerettünk volna és olyan emberek szeretnek minket, akik szeretetére mindig is vágytunk.
Legfőképpen a sors határozza meg, a két világ között, a reál és az ideál között mekkora a távolság. Vannak, akiknek élete idillikus, s a két világ egybe esik. De akadnak, kiknek az élete elégikus, s a két világ sosem találkozhat. Őközülük, az ő tragikus érzelemvilágukból születnek meg az írók, a költők, a művészek, így már nyugodt szívvel definiálhatjuk a művészet szavunkat is. A művészet - s esetünkben kiváltképp az irodalom - egy hidat jelent a két világ, a reál és az ideál között, amely alatt szörnyű szakadék tátong. Híd nélkül, irodalom nélkül a művész sosem tehetné az ideált reállá, ám a művészettel, még ha a hamis álmok kapuján átsétálva is, de megteheti.
| |
|
|
|
Szerb Antal: Utas és Holdvilág2018.01.26. 09:01, sarnyaivivi
"A szerelemhez távolság kell, hogy a szerelmesek azon keresztül közeledhessenek egymáshoz. A közeledés persze csak illuzórikus, mert a szerelem valójában eltávolít. A szerelem polaritás - a két szerelmes a világ két ellenkező töltésű pólusa..."
Ottlik Géza: Iskola a határon2017.12.23. 00:49, sarnyaivivi
"Mert ezek nem légvárak voltak, hanem bevehetetlen, szilárd erődítmények. Csak nem mindig tudja az ember: jönnek rövidebb-hosszabb rössz időközök: nem lehet mindig tudni: de aztán visszatalál az ember: mindig vissza lehet vonulni a rendíthetetlen falak közé, hegyeinkbe."
Thomas Mann: Tonio Kröger2017.08.31. 18:17, sarnyaivivi
"Én bámulom a büszkéket és hidegeket, akik a nagy, a démoni szépség ösvényein kalandoznak, és megvetik az "embereket" - de nem irigylem őket! És ha valami képes az irodalmárból költőt fejleszteni, az én polgári vonzódásom az emberi, az eleven, a közönséges dolgokhoz képes rá. Minden melegség, minden jóság, minden humor ebből származik, és nekem szinte úgy tetszik, hogy ez a szeretet, melyről írva vagyon, hogy akit eltölt, emberek és angyalok nyelvén tud szólani, de akiből hiányzik, az zengő érc és pengő cimbalom csupán.
Amit eddig csináltam, az mind semmi, nem sok, annyi, mint semmi. Fogok jobbat alkotni, Lizaveta - megígérem. Mialatt írok, felzúg hozzám a tenger, és én behunyom a szemem. Tekintetem egy meg nem született világot, egy árnyékvilágot lát, amely még elrendezésre és kialakításra vár, emberi alakok árnyékai nyüzsögnek előttem, integetnek, hogy varázsoljam el és váltsam meg őket: tragikus alakok és nevetségesek, meg olyanok, akik mind a kétfélék egyszerre - és én nagyon vonzódom hozzájuk. De a legmélyebb és leglappangóbb szerelmem a szőkéket és kék szeműeket, a derűs eleveneket, a boldogokat, a szeretetre méltókat és közönségeseket rajongja körül.
Ne becsmérelje ezt a szerelmet, Lizaveta. Jó ez és termékeny. Vágyódás van benne, mélabús irigység, kis megvetés és tiszta, szeplőtlen boldogság."
Victor Hugo: Nyomorultak2017.08.31. 17:53, sarnyaivivi
"Sok embernek van ilyen titkos szörnyetege, rejtett kínja, mely élősködik rajta, sárkánya, mely marcangolja, kétségbeesése, mely éjjel sem hagyja nyugton. Az ilyen ember látszólag nem külömbözik másoktól, úgy jön-megy, mint a többi. Senki sem tudja, hogy ebben a szerencsétlenben egy szörnyű fájdalom élősködik, mely ezernyi fogával halálra marcangolja. Senki sem tudja, hogy ez az ember örvény. Vize pangó, de mély. Felszíne időnként érthetetlen okból zavaros lesz. Rejtelmes hullámfodor támad rajta, eltűnik, majd ismét megjelenik; a mélyből fölszáll egy buborék és széjjelpattan. Csekélység, mégis ijesztő valami. Az ismeretlen szörnyeteg lélegzetvétele."
Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén2017.08.31. 17:39, sarnyaivivi
valaki jár a fák hegyén
ki gyújtja s oltja csillagod
csak az nem fél kit a remény
már végképp magára hagyott
én félek még reménykedem
ez a megtartó irgalom
a gondviselő félelem
kísért eddigi utamon
valaki jár a fák hegyén
vajon amikor zuhanok
meggyújt-e akkor még az én
fényemnél egy új csillagot
vagy engem is egyetlenegy
sötétlő maggá összenyom
s nem villantja föl lelkemet
egy megszülető csillagon
valaki jár a fák hegyén
mondják úr minden porszemen
mondják hogy maga a remény
mondják maga a félelem
Algernon Charles Swinburne - Tenger és alkonyég között2017.08.31. 17:09, sarnyaivivi
Tenger és alkonyég között
a szerelem hozzámszökött.
Örömre bú jött, napra éj,
a hosszu vágyra kurta kéj,
s óh szerelem, reád mi jött
tenger és tengerpart között!
Tenger és kikötő között
az édesből keserű lett,
a vágyból könny, a könnyből láng,
holt kéjből új vágy, új fulánk:
s a szerelem így font-kötött
a tenger és homok között.
Tenger és naphunyat között
egy órát köztünk font-kötött,
de már suhant is, fürge láb,
a tegnapok után tovább
az arany vízen; jött s szökött
tenger és tengerhab között.
S tenger fölött és part alatt
minden vágy meghalt, elszunnyadt.
Az első csillag látta, mig
kettőnk egy lett: a második
csak engem látott magamat
tenger fölött és part alatt…
Algernon Charles Swinburne - Ballada álomhonról2017.08.31. 17:08, sarnyaivivi
Elrejtem a szívem rózsasziromban
távol a naptól, kert közepén
hó puha ágyban, lágy nyugalomban
rózsa alá rejtem szivem én.
Mért nem szunnyad e lágy helyén?
Rózsalevél sem rezzen a fán.
Mi nem ereszti az álmot elém?
Semmi - csak egy titkos csalogány.
Légy csendben; a szél szárnyat csuk nyomban
nyugtalanabb bár mint te meg én.
Légy csendben; a nap nyila megtör a lombban
alszik a szél tenger melegén,
bánt még mindig a tűnt remény?
s gondok tövise szúr talán?
Mi tiltja lezárni pillád idején?
Semmi - csak egy titkos csalogány.
E zöld haza rejlik báj-álomban:
nincs meg a mappa semmi helyén
s édes bár a gyümölcse, halomban
nem hever árus áruhelyén.
Álomdana zeng a fák tetején
álomfecske száll a bogán.
Ebhang nem veri őzét rejtekén
se semmi - csak egy titkos csalogány.
Álomhonban rejtezem én
sem szerelem, sem csáb ezután
nem ér a fülembe, nem hat elém
semmi - csak egy titkos csalogány.
""Bánom is én, akármit fecsegnek rólunk."Petőfi meghiúsult házassága2017.08.25. 17:02, sarnyaivivi
Ha 1846 szeptemberében a 20 éves Prielle Kornélia és 23 éves vőlegénye házassági kérelmét nem utasítják el formai hiányosságok miatt, ma a fiatal színésznőre emlékeznénk úgy, mint Petőfi Sándor feleségére. Már 1845-ben megismerték egymást, amikor a debreceni színtársulat előadásának szünetében Petőfi el akarta szavalni egy költeményét, de a cenzor nem engedélyezte. A költő egy évvel később a városban járt, ahol a korábbi eset miatt a közönség lelkesen ünnepelte, s a társulat fiatal színésznője, Kornélia egy megzenésített versét énekelte el tiszteletére. Az akkor már Szendrei Júliával jegyben járó Petőfi bele is szeretett a színésznőbe, s - némi szorosabb bemutatkozást követően - azon melegében meg is kérte a kezét. Nelli igent mondott. A gyors menyegzőt csak azért nem lehetett megtartani, mert iratok híján egyetlen pap sem akarta összeadni őket. Sándor hazautazott, hogy elintézze a papírokat, de otthon Júlia várta, aki elfeledtette vele debreceni menyasszonyát. Nelli csalódottan maradt a társulatnál, ám sorsa sokkal jobban alakult, mint a tőle elvárt szereppel élete végéig küzdő Júliáé. Hogy „bosszút álljon” Petőfin, férjhez ment Szerdahelyi Kálmán színészhez, akitől aztán egy huszártiszt kedvéért elvált. Az 50-60-as években a Nemzeti Színház ünnepelt színésznője lett, komédiák, francia vígjátékok sztárja. Magánéletét szabadon élte. Sikerei csúcsán megint elvált, és – immár szerelemből – újra férjhez ment első férjéhez. Amikorra sok év után megözvegyült, már idős szerepkörben volt népszerű. Csiky Gergely számára írta a „Nagymama” c. darabjának címszerepét. Élete végén újabb fordulat következett. 80 évesen, nem sokkal a halála előtt újra férjhez ment, - ezúttal a nála majd' 40 évvel fiatalabb Rozsnyai Kálmán író-műgyűjtőhöz. "Bánom is én, akármit fecsegnek rólunk. Sok boldogtalanság és rosszul végződő házasság után ismét boldog vagyok" - mondta kollégáinak. Boldogan is halt meg, pedig csak kicsin múlt, hogy Petőfi boldogtalan özvegye legyen.
Forrás: Nyáry Krisztián
"Mint amikor egy vadász párducra vadászik" - Karinthy és Böhm Aranka viharos szerelme2017.08.25. 16:55, sarnyaivivi
1920-ban a 27 éves Böhm Aranka egy szánkóbaleset miatt szobafogságra volt ítélve. Barátnőivel telefonbetyárkodással szórakoztatták magukat. Az Újságíró Kört tárcsázták, és írókat kértek a telefonhoz. Először Szép Ernőt hívták, de ő nem volt a klubban, a második író azonban felvette a kagylót. Így indult Karinthy Frigyes és Böhm Aranka viharos szerelme, és még viharosabb házassága. Folytonos veszekedéseik és nagy kibéküléseik a nyilvánosság előtt zajlottak. A feltűnően szép és okos nőnek a férfiak nehezen tudtak ellenállni, ő pedig nem is akarta, hogy ellenálljanak neki: lánykorában Ady is a szeretői közé tartozott, később pedig a fiatal Déry Tibor is. Mikor megkérdezték, miért csap patáliát a férje félrelépései miatt, amikor ő maga sem hűséges, ezt válaszolta: „Elég gyalázat, hogy tűri, én nem tűröm." Karinthyt is megkérdezték: a sok veszekedés, hűtlenség ellenére, mi köti Arankához? „A kíváncsiság” – mondta az író. – „Az, hogy kiszámíthatatlan és sohasem unalmas. Hogy nem tudható, mi lesz a következő lépése. Mint amikor egy vadász párducra vadászik, és ráfogja fegyverét, de az csütörtököt mond. És a vadász utána ugrik egy késsel a kezében. Ott harcolnak életre-halálra, menekülés nincs. Az egyiknek bele kell döglenie, különben nem érdekes a játék.” A gyilkos játék 18 évig tartott. A házaspár 1938-ban, nem sokkal az író agyműtéte után Siófokon nyaralt. Karinthy szürcsölve itta a kávét, amiből előbb szóváltás, majd pohártörésig fajuló jelentet keveredett. Az író dühösen felment a szobájába, és egy óra múlva agyvérzésben meghalt. Aranka élete végégig magát vádolta. Még hat évet élt, Auschwitzban végezte ő is. Szemtanúk szerint felpofozta az őt őrző keretlegényt, azonnal lelőtték
Forrás: Nyáry Krisztián
Szakítás az esküvőn - Molnár Ferenc, Fedák Sári, Darvas Lili2017.08.25. 16:49, sarnyaivivi
A ünnepelt primadonna, Fedák Sári 11 évig élt együtt az ünnepelt íróval, Molnár Ferenccel. Viharos kapcsolatukról sokszor írtak a társasági lapok, ők voltak az aktuális sztárpletykák főszereplői. Nem érezték szükségét annak sem, hogy összeházasodjanak, pedig ez már önmagában botránynak számított. A 20-as évek elejére szerelmük kihűlt, mindketten érezték, hogy közeledik a szakítás. Molnár Ferenc ekkor habarodott bele egy fiatal, ambiciózus színinövendékbe, Darvas Lilibe. Fedák Sári tudomásul vette az új szerelmet, de amikor kiderült, hogy a 44 éves író és a 20 éves Lili már a házasságukat tervezik, különös dolgot kért egykori kedvesétől. Megkérte Molnárt, hogy vegye feleségül. A díva nem akart elhagyott szeretőként szerepelni a lapokban. 1922-ben megtartott esküvőjük így tulajdonképpen kapcsolatuk lezárása, ünnepélyes válásuk volt. Molnár azonnal összeköltözött Lilivel, de társasági eseményekre a feleségével járt. Fedák ült mellette az Üvegcipő bemutatóján, miközben Darvas Lili nagyot alakított a neki írt főszerepben. 1926-ban végül elváltak, hogy Molnár elvehesse Darvast Lilit, aki kezdett türelmetlen lenni. Fedák nem kért pénzt a válás során, maga is jómódú volt. „Nekem csak az összeget fizesse ki, amit nálam megivott!” - mondta. 26 év múlva, egy faluszéli kunyhóba internálva, a rádió kurta híréből értesült Molnár New York-i halálhíréről. Őszintén és sokáig gyászolta egykori szerlemét, akitől az esküvőjükkel vált külön.
Forrás: Nyáry Krisztián
| |
|
|